Hírek

Hulladékból érték! - 5 lépésből elsajátítható a komposztálás

Több mint egy évtizede probléma, hogy sokan a tiltás ellenére is elégetik az otthonukban keletkező zöldhulladékot. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezzel nemcsak a saját egészségüket károsítják, hanem a környezetükben élőkét is. Létezik egy költséghatékony és környezetkímélő megoldás, a komposztálás, amelyet otthoni körülmények között könnyen kialakíthat kertesházában.

ldk_745

Az égetés során úgynevezett kisméretű aeroszol részecskék (PM2.5, PM10) és más légszennyező anyagok keletkeznek, amely anyagokat az ember természetes biológiai szűrői nem képesek megfogni, egyből a légzőrendszer alsóbb részeibe kerülnek és ott fejtik ki káros hatásukat. Azonban komposztálással úgy hasznosítjuk a zöldhulladékot, hogy közben nem szennyezzük a levegőt, ráadásul a keletkező komposzt értékes talaj-tápanyagutánpótló. 

Mi a komposztálás?

Egy olyan folyamat, amely során a talajra helyezett zöldhulladékot (főképp növényi részeket) a talajban lévő apró szervezetek átalakítják egy földszerű anyaggá. Ez a földszerű anyag tápanyag-utánpótlásként elősegíti az élő növények egészséges növekedését.

 

Komposztáljon, mert

környezetkímélő megoldás

természetes

költséghatékony

ideális talajtermékenység növelő

csökkenti a légszennyezés mértékét

a hiedelemmel ellentétben nem kellemetlen szagú

 

A komposztálás lépései:

1.) Válasszunk ideális helyszínt!

A komposztálót lehetőség szerint árnyékos, szélvédett helyen alakításuk ki. (Nem ideális a gödörben vagy alacsony fekvésű helyen való kihelyezés, esetleg olyan terület, ahol a csapadékvíz felhalmozódhat.)

Tipp: Érdemes csapadékvízgyűjtőhöz közeli helyszínt választani!

Komposztáláshoz megfelelő választás a komposztáló kas; a fakeretes, fémhálós vagy műanyag komposztáló láda; a legegyszerűbb azonban a komposztprizma, amely során egy adott helyre egyenletesen, egy halomra jut ki a hulladék. Ez utóbbi a legolcsóbb megoldás, hiszen nem jár külön beruházási költséggel.

komposzt_mdok_745

 

2.) Halmozzunk arányosan, rétegezzünk jól!

A komposztnak kijelölt helyen kezdjük el gyűjteni a lebomló szerves anyagokat ügyelve az arányokra. Érdemes a lehető legkisebb darabokra vágni (2-6 cm) a komposztálni kívánt hulladékot, hiszen ezzel a lebontás hatékonyságát tudjuk növelni.

Mit tehetünk a komposztba?

Nagyon sok, háztartásban keletkező hulladékot tehetünk bele: gyümölcs, zöldség héja, szára, levele, romlott termése, továbbá kávézacc, teafű; fűszer- és gyógynövény, de tehető bele tojáshéj és növényevő kisállatok trágyája is (pl. nyúl, tengerimalac).

Ezeken túl a komposztba helyezhető még a fák, bokrok apróra vágott ágai, gallyak, nyesedékek, fakéreg; hervadt virágok; valamint használt virágföld is. A kertünkből összegyűjtött lenyírt füvet és a lehullott faleveleket is tehetjük a komposztba (bár az utóbbi két esetben ideálisabb a talajon hagyni, mivel védi azt az eső és a szél romboló hatásától).

TUDTA? Minél többféle anyag kerül a komposztba, annál hatékonyabb lesz a végeredmény!

FONTOS! Soha ne kerüljön a komposztba: Nem lebomló anyagokat tartalmazó hulladék: műanyagot, fémet (pl. alufóliát), üveget tartalmazó, vagy veszélyes hulladék (pl. építési hulladék,  gyógyszer, elem) kozmetikai törlőkendő, használt papír zsebkendő, zsírfoltos szalvéta, pelenka, hús- és ételmaradék, növényi és állati zsiradék, vegyszerrel kezelt fahulladék, színes újság, nyomtatvány.

igen-nem_745_745

Egy kis tudomány - A keletkező szerves hulladékok megfelelő aránya

A mikroorganizmusok 30-35:1 (C:N) arányban építik be a testükbe a szenet és a nitrogént, emiatt fontos hogy a komposztálás során is törekedjünk az arány megtartására. Cél, hogy minimum 3 rész szénben gazdag és 1 rész nitrogénben gazdag anyagunk legyen.

Nitrogénben gazdag anyagok: A nyers humuszképzők, ami többnyire zöld színű növényi részekből – pl. frissen levágott gyep – állhat. Ha túl sok a rendszerünkben a nitrogén, akkor a komposzthalomnál bűzös szag lesz tapasztalható.

Szénben gazdag anyagok: A rostos humuszképzők, többnyire sárgás, barnás színű anyagok pl. faágak, fűrészpor, szalma, papír. Ha túl sok szén van a komposzt rendszerünkben, akkor lelassul a komposztálódás. Ezért fontos betartanunk a helyes arányokat.

Hogyan rétegezzünk jól?

A komposztálásra kijelölt helyen a talajhoz közel, legalulra mindig szénben gazdag, durvább szerkezetű 20-30 cm-es vastagságú anyag kerüljön (pl. faág).

Ezt követően az első rétegbe 1 rész zöld és 3 rész sárgás-barna összekevert anyagot tegyünk 10-30 cm vastagságban. Az első réteget zárjuk le vékony rétegben kerti földdel, vágott fűvel vagy átrostált komposzttal, amiről a későbbiekben még írunk részletesen. Ezt követi egy újabb réteg, végül azt is lezárjuk és jön az újabb, majd a zárás. A rétegzést folytassuk addig, amíg a komposzt-halmunk el nem éri a 150 cm magasságot.

3.) Gondoskodjunk a nedvességutánpótlásról!

Nézzük meg a tenyerünkkel, hogy megfelelő-e a komposzt nedvességtartalma. Ha az ellenőrzött komposzt nyirkos, mint egy kifacsart szivacs, az az ideális állapot. Ha szárazabb, akkor öntözést igényel. A nedvesség a mikroorganizmus tevékenységhez elengedhetetlen!

4.) Forgassuk át a komposztot!

A komposztálás oxigén jelenlétében történik és hőt termel, emiatt elengedhetetlen a megfelelő levegőztetés. Ehhez a meglévő komposztunkat havonta egyszer át kell forgatni, egészen a legmélyebb részeket is átforgatva.

5.) Nézzük az érettségét!

A komposzt érettségi fokát 6-12 hónap elteltével érdemes mérni.

Utóérlelése 8-12 hónapig is eltarthat. Ez az idő szükséges ahhoz, hogy a kijuttatott szerves anyag teljesen átalakuljon és az ún. csírázásgátló anyagok lebomlása befejeződjön.

Teszt:

Ha jó, érett a komposzt, akkor laza, morzsalékos szerkezetű, sötét (barnás-fekete) színű, friss, erdőtalajra emlékeztető illatú, földszerű anyagot tartunk a kezünkben.

Zsázsa teszttel is ellenőrizhető a komposzt érettsége. Ehhez rövid tenyészidőjű, jó minőségű zsázsa vagy mustármag vetőmagot kell elszórni a tesztelni kívánt komposztba, ha pár napon belül élénken növekedésnek indulnak a növények, készen van a komposzt, ha nem nőnek, akkor még jelen vannak csírázásgátló anyagok, amelyek akadályozzák a növényeket a növekedésben, így még várni kell a komposzt felhasználásával. 

Rostálás:

A késznek ítélt komposztot javasolt átrostálni, tehát a nagyobb, nem teljesen lebomlott részeket még érdemes visszahelyezni a nem kész komposztba.

Felhasználás:

Csakúgy, mint a virágföldet, a komposztot is használhatjuk fák, bokrok és a veteményeskert ágyásaiban, a balkonládákban és a szobanövények cserepeiben is.

keretes_745