Hírek

Mivel tehetnénk jobbá a józsaiak életét?

Nyílt közösségi beszélgetést tartottak július 3-án és 4-én a helyi identitás és a lakossági összetartás erősítésének lehetőségeiről a Józsai Közösségi Házban.

Mint már korábban hírt adtunk róla, ez év tavaszán egy hároméves közösségfejlesztő program indult Debrecen város nyertes pályázata révén, melyben a Debreceni Művelődési Központ konzorciumi partnerként vesz részt.  A program célja településrészenként a helyi közösségek fejlesztése. A munka első szakaszában kérdőívek segítségével, egyéni beszélgetéseken és személyes interjúkon mérték fel a lakosok igényeit, javaslatait, ami alapján kidolgozzák majd a helyi cselekvési terveket. A most megrendezett két közösségi beszélgetésen a személyes interjúkról szóló beszámoló hangzott el, majd a jelenlévők személyesen elmondhatták kiegészítéseiket, ötleteiket.

kp03_resize_700

Az interjúkról szóló összegzéseket Nagy Mária, a Józsai Közösségi Ház egységvezetője, a két józsai körzet helyi felelőse ismertette. Elmondta, hogy a program nem tekinti különállónak Alsó- és Felsőjózsát, csupán azért kellett megosztani a beszélgetést, mivel a pályázat hatezres közösségi egységekben méri fel az igényeket, dolgozza ki a közösségfejlesztő terveket. Az interjúk során a megkérdezettek is egész Józsára vonatkoztatva fogalmazták meg gondolataikat. Épp emiatt nem voltak nagy eltérések a két településrészen lakók véleménye között.

Az első kérdésre, miszerint szeretnek-e Józsán élni, minden megkérdezett igennel válaszolt. Az indokok megfogalmazásában mutatkozott némi eltérés. Az alsójózsaiak nagyobb százalékban említették a családi kötődéseket, az otthont, a hozzátartozók közelségét, a felsőjózsaiak a külső környezet előnyeit sorolták az első helyre, a kertes övezetet, a település szép természeti fekvését. Mindkét településrészen kiemelték az itt lakókkal való jó kapcsolatukat, a jó baráti, szomszédi viszonyt, az itt működő közösségeket. Jó a település infrastruktúrája, közösségi szolgáltatásai, oktatási intézményei, egészségügyi ellátása. Fontos a város közelsége, az ott nyújtott szolgáltatások könnyen elérhetők, ugyanakkor a város negatív hatásai nem érintik a települést, átmenő forgalom csak a 35-ös úton van, ezért jó a levegő minősége, nincs zajszennyezés. Jó az ellátás mindkét településrészen, a központi fekvésű Józsapark bevásárlóközpont kielégíti az igényeket, mindent egy helyen lehet elintézni. Az oktatási intézmények is jól működnek, gyermekközpontúak, magas színvonalúak.

kp01_resize_700

A hiányok megfogalmazásában is sok közös vonás mutatkozott a két településrész között. A lakosok főleg a bölcsődét hiányolták, és felmerült a tömegközlekedés javítása, a járdák kiépítése, a Tócó-völgy rendbetétele, az illegális szemétlerakás visszatérő problémája, és az újonnan Józsára települők bevonása, hogy ők is minél hamarabb beilleszkedjenek, és magukénak érezzék a települést.

A személyes interjúk eredményének ismertetése után a megjelentek tehettek javaslatokat, elmondhatták véleményüket, ötleteiket lakóhelyünk közösségi életével kapcsolatban. Mindkét alkalommal részt vett a beszélgetésen Juráskó Róbert, a Józsai Település- és Közösségfejlesztő Egyesület elnöke is. Elmondta, hogy a felmerült javaslatokat, igényeket két csoportra kell osztanunk. Vannak olyan hiányosságok, amelyek megoldásához nagy összegű beruházásra van szükség. Ilyen például a bölcsőde építés, az uszoda létrehozása, az útfejlesztések vagy az intézménybővítések. Ezeknek költségvetési vonzatuk van, amiben Debrecen Város Közgyűlése dönt, a közösségfejlesztő program erre nem biztosít anyagi keretet. A felmerült ötleteket továbbítják a városvezetésnek, és megvalósításuk a költségvetési ütemezés függvénye. Vannak viszont szép számmal olyan javaslatok, amelyek szemléletformálással, lakossági összefogással, alulról jövő önszerveződéssel megvalósíthatóak. A Józsai Település- és Közösségfejlesztő Egyesület éppen ezzel a céllal jött létre, hogy segítse és koordinálja ezeket a kezdeményezéseket. Fontos számukra azon erőforrások feltárása a településen belül, amelyek erősítik civil szerveződéseket, és ezzel jobb életminőséget nyújtanak az itt lakóknak. Józsa jellegzetessége, hogy az itt élők között nagy az értelmiségiek aránya, akik szakterületük vagy kapcsolataik révén nagyban hozzájárulhatnak a közösségi élet formálásához. Ugyancsak sok az itt alkotó művész, akik szintén meghatározóak lehetnek a településrész kulturális életének, szellemiségének formálásában.

kp02_resize_700

A továbbiakban az egyéni hozzászólások hangzottak el. Az alsó- és felsőjózsaiak egyaránt fontosnak érezték, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a település történetének megismertetésére, Lévai Béla munkásságának bemutatására, mert mindenki jobban magának érzi a lakóhelyét, ha ismeri annak a múltját, gyökereit. Emellett nagy jelentősége lenne a település arculatának kialakításában is, sokat elmondana rólunk, józsaiakról, a településen átutazóknak. Köztéri településtörténeti táblákkal, térképekkel szemléltetve sokan megismerhetnék Józsa múltját akár az itt lakók, akár az átutazó vendégek közül is. Szintén elhangzott, hogy rendezettebbé kellene tennünk a Tócó környékét, elhárítani a balesetveszélyt, hogy szívesen járjanak oda a helyiek sétálni, futni, gyönyörködni a természetben. Az alsójózsaiak javaslatában az is elhangzott, hogy egy alkotótábort is lehetne szervezni, kihasználva a helyi adottságokat, az inspiráló természeti értékeket. Mindkét településrészről felvetették, hogy szükség lenne a közösségi terek bővítésére. A fiatalok számára nincs Józsán klub működtetésére alkalmas tér, ahol közösségi csoportok működhetnének, de hiányoznak a külső közösségi terek is, ahol pingpongozni, tollaslabdázni lehetne. A helyzeten minden bizonnyal sokat fog javítani a sportcentrum elkészülte, ahol majd számos sporttevékenységre lesz lehetőség. A felsőjózsaiak - a nyúlfőző verseny sikerére hivatkozva  -  felvetették, hogy szabadtéri főzőhelyeket kellene kialakítani, több főzős programot szervezni,  mert nagyon jó közösségépítő ereje van, és ezzel lehetne legjobban bevonni az újonnan beköltözőket a közösségi életbe. Fontos lenne, hogy több olyan helyi kisközösség jöjjön létre, mint a Józsai Kertbarát Kör vagy a Díszítőművészeti kör. Alakulhatnának egy-egy hobbi kapcsán szerveződő baráti közösségek vagy egy helyi színjátszó csoport is. Ehhez kezdeményező körvezetőkre lenne szükség, akik maguk köré gyűjtenék az érdeklődőket. Mindkét településrész beszélgetésén felmerült egy települési gondnok szükségessége, aki nyomon követné az elhanyagolt telkek állapotát, az illegális szemétlerakást, a köztéri műtárgyak megrongálását, és felhívná az illetékesek figyelmét a szükséges intézkedések megtételére.

Az egyik alsójózsai hozzászóló kiemelte, hogy nagy erőforrás tartalékok vannak még Józsán, sokan érzik szívügyüknek a település életét, ugyanakkor jelen van egy passzív réteg is. Legfontosabb feladat az érdektelenség legyőzése. Ezért kiemelt jelentőségű ez a program, hiszen épp a közösség ereje lehet az az erőforrás, ami mozgósítja a kevésbé aktívakat, hogy bekapcsolódjanak a település életébe, magukénak érezzék Józsát, felismerjék, hogy nemcsak lakóhelyünk, hanem életünk színtere is ez a városrész. Ha itt jól érezzük magunkat, az egész életminőségünk jobbá válik ezáltal.

Most még a közösségfejlesztő program kezdeti szakaszában vagyunk, sok ilyen közös beszélgetés után láthatók majd az első eredmények, de fontos, hogy minél többen segítsék a tervezőmunkát a véleményükkel, javaslataikkal. Kísérjék figyelemmel híradásainkat, amikben a legközelebbi beszélgetés időpontjáról nyújtunk tájékoztatást, melyre minden józsait szeretettel várunk.