Hírek - érdekességek

Mit ünneplünk virágvasárnapon?

A keresztény hagyomány szerint Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe.

Az ókorban szokás volt, hogy a diadalmas vezér hazatértét úgy ünnepelték, hogy lábai elé pálmaleveleket, ágakat fektettek az útra. Ezért nevezik egyes nyelvterületeken pálmavasárnapnak is.

A IV. századtól vannak írásos emlékek arról, hogy Jézus jeruzsálemi bevonulását ünnepi körmenettel ünnepelték. Ez a szokás a VI. századtól általánossá vált Európában is. Mivel a mi éghajlatunkon nincsenek pálmafák, ezért a pálmalevelet barkával helyettesítették. Ezért szentelnek ma is barkát a katolikus egyházi szertartásokon.

domenicapalme20171_700

A korai természetvallások beépülését a keresztény liturgiába nagyon jól példázza a virágvasárnapi hagyomány. A húsvét, illetve az azt megelőző virágvasárnap időpontja a Nap és a Hold járásához kötött, ez is bizonyítja a kereszténységben tovább élő természetvallási elemeket.  Egyes tájakon ilyenkor tartják a hagyományos zöldág járást, amikor a fiatal fiúk és leányok zöld ággal a kezükben járják végig a falut, és a zöld ágakból kaput formálva éneklik a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű dalt. A kereszténység előtti időkben ez a tavaszi  napéjegyenlőség ünnepe volt, amikor a nappalok hosszabbodni kezdenek. A régi korokban ekkor kezdődött az új év.

Ez évben különleges egybeesés, hogy a virágvasárnap éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára esik. A katolikus egyház erre a napra, március 25-re teszi Jézus fogantatását. Ez az ünnep a VII. századtól él a keresztény egyházban. Eredete a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza, természetvallásokban a termékenység, a teremtő-termő istenanya ünnepe volt. Különösen a székely és csángó vidékeken él ma is a Boldogasszony kultusz, ami az idők során összeolvadt Szűz Mária alakjával. A magyar néphagyományban ez a nap különösen alkalmas a gyümölcsfák oltására, innen ered a magyar elnevezése is.