Hírek - érdekességek

Iskolaérettség - alkalmasság - érzelmi biztonság

Sok szülőnek görcsbe rándul a gyomra, vagy összeszorul a torka az „iskola” szó hallatán. Rögtön az első dilemmát az jelenti, hogy maradjon-e még a gyermek óvodában, vagy inkább menjen iskolába. Az is fejtőrést okoz, hogy melyik iskolát válasszuk?

A gyermek legjobb ismerője és szakértője a szülő!

Az első 6 év meghatározó a gyermek személyiségfejlődésében. A szülő gondos, odafigyelő neveléssel biztosítja gyermeke számára azokat a feltételeket, melyek szükségesek kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Olyan ez, mint a jó kertész munkája. Az elültetett magot jó táptalajba helyezi. Locsolja rendszeresen, gondoskodik megfelelő fényről és hőmérsékletről. A kihajtott növényt dédelgeti, figyel rá. Vadhajtásait lecsipkedi. Így érheti el, hogy a lehető legjobbat kihozza a növénykéjéből. Igen sok hatás éri a gyermeket már ez alatt a néhány év alatt is. Szerencsés esetben a szülők töltik a legtöbb időt gyermekükkel, így ők ismerik legjobban. Tudják mikor kezdett el mászni, mikor állt fel, mikor kezdett el beszélni. Ismerik fejlődése ütemét, nehézségeit, elakadásait.

Elfogadó szeretet

Minden szülőben él egy kép arról milyen gyereket szeretne. Ez a vágyott kép az estek többségében nem egyezik meg a valósággal. Nem olyan a gyermekünk, amilyenre vágytunk. Ráadásul a környezet is véleményezi, rosszabb esetben megbélyegzi. Minősítik a szülőt is, mely alááshatja önbecsülését. Ha elfogadjuk gyermekünket olyannak, amilyen, érzelmileg biztonságban érzi magát. Ilyenkor szárnyal, motivált és lelkes. Ez a lehető legjobb táptalaj ahhoz, hogy megvalósíthassa önmagát.

Meg nem valósított álmok

A szülők olykor saját elszalasztott vágyaikat, akaratlanul is, a gyermekükön keresztül szeretnék megvalósítani, bizonyítani akarnak. Ezért - legjobb szándékkal - ráerőltetnek olyan dolgokat, tevékenységeket, melyekről úgy gondolják, hogy jó lesz gyermeküknek. Ilyenkor külön órák tömkelege vár a gyermekre. Egyiket-másikat még élvezi is egy ideig, főleg akkor, ha ezért a szülőtől elismerést és elfogadást kap. A gyermekekben nagyon nagy a tekintélyszemély felé a megfelelési vágy. Ezért hajlandó azt tenni, amit elvárnak tőle. Ez mindaddig helyén való, míg nem akadályozza személyes fejlődését.

Akkor viszont felmerül az a kérdés, hogy mikor ismerheti meg önmagát és milyen tevékenységen keresztül?

A megoldás kulcsa a játék!

A gyermek fő tevékenységi formája a játék. Ezen keresztül szerez ismereteket a külvilágról és saját magáról. Elsajátít olyan képességeket és készségeket, melyek az iskolaérettséghez szükségesek. Azoknak a szülőknek nem kell aggódniuk az iskolakezdés miatt, akiknek gyermeke jót és jól játszott, mert a játék során észrevétlenül tanult.

-  A gyurmázás, rajzolás, vagdosás, tépés örömteli módon segíti a gyerekek kezének ügyesedését. A játék megfogása, a gyöngyfűzés, társasjátéknál a bábu hüvelyk- és mutatóujjal történő csippentő fogása már a ceruzafogás előkészítését segíti. Ki gondol ilyenkor arra, hogy a gyermek finommotorikája és a szem-kéz koordinációja fejlődik? 

-  A gyermeknek ösztönös lételeme a mozgás: kúszik, mászik, ugrál, szaladgál. A fára mászás lassan elérhetetlen próbatétel egy gyermek számára, pedig azon túl, hogy kihívást jelent, segít abban, hogy összerendezze, harmonizálja mozgását.  A mozgás során az ügyesség, a nagymozgástól a finommozgás felé haladó irány, teherbíró-, ellenálló képesség, egyes szervek teljesítőképessége javítható.  A napi friss levegőn mozgás elengedhetetlen feltétele a gyermekek értelmi fejlődésének. Óvodai csoportok összehasonlításában, azok a gyermekek, akik minden nap voltak friss levegőn, sokat mozogtak, értelmi képességeik jobban fejlődtek, mint akik egész nap a kicsi, zsúfolt csoportszobában voltak.

-  A mesék világa újabb lehetőséget biztosít arra, hogy gyermekünk felkészüljön az iskolára. A mesehősök mintát nyújtanak arra, hogyan küzdhet meg a nehézségekkel. Próbatételeken, kihívásokon keresztül edződik kitartása, akaratereje. Kimondhatóvá, átélhetővé válnak félelmeik, szorongásaik. Az a gyermek, akinek sokat meséltek lelki megküzdő képességgel lesz felvértezve. E mellett fejlődik szókincse, verbális készsége, képzelőereje, fantáziavilága.

-  A társas tevékenységek segítik a szociális készségek elsajátítását. A szerep- és szabályjátékok során megtanulnak egymásra figyelni, szabályokat követni. Gyakorolják milyen nyerni és veszíteni. E közben edződik kudarctűrő képességük. Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy minél korábban kialakuljanak baráti kapcsolatai. Ezzel segítjük kapcsolatépítési-, beilleszkedési-, és alkalmazkodási képességét.

iskolaerettseg_500

Gyermekünk iskolaérettséghez vezető fejlődése már magzati korban elkezdődik. A genetikai faktorok, az őt érő környezeti hatások együttesen befolyásolják fejlődését. Tudnunk kell, hogy nem tragédia, ha 6 éves gyermekünk még nem iskolaérett. Amennyiben ezzel kapcsolatban kérdésünk van, forduljunk szakemberhez (fejlesztőpedagógushoz, gyermekpszichológushoz). Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt és fogadjuk el egyéni fejlődési ütemét. Harmonikus fejlődés esetén gyermekünk készen áll arra a változásra, melyet az iskola tartogat számára. Nem kell tehát túlzott félelmet és aggodalmat táplálni a szülőknek magukban, mert ezzel elbizonytalanítják saját magukat és gyermeküket. Bízniuk kell abban, hogy beérik nevelésük első 6-7 éve. Biztosítsunk gyermekünknek inger gazdag környezetet. A szülői szeretet, odafigyelés, közös élmények, játékok és mesék, a sok befektetett idő és energia megtérül: gyermekünk ügyes kisiskolás lesz!

Tabajdi Éva pszichológus

http://tabajdieva.hu