Hírek - érdekességek

Advent - a várakozás idõszaka a Lorántffyban

Decemberben a legtöbb keresztény ember szíve várakozással telik meg, hiszen mindannyian évről évre vágyakozunk újra átélni a karácsonyi csodát, az egyik legnagyobb egyházi és családi ünnepet.A december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak az advent. Ezekben az év végi elcsendesült hetekben ki-ki másképpen készülődik Jézus születésnapjára. Danku Attilát, a Debreceni Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola intézményvezetőjét kérdeztük ebből az alkalomból.

Józsai Családi Magazin: Hogyan lehet bevonni ebben a rohanó, zakatoló világban a családokat egy oktatási intézmény karácsonyi készülődésébe?

Danku Attila: Valóban, ahogy az a kérdésben is megfogalmazódik, az emberek megváltozott életmódja miatt mi is azt tapasztaljuk a kollégáinkkal, hogy akár a gyerekeknek, akár a felnőtteknek nehezen sikerül egy kicsit elcsendesedi, lelassítani, egy kicsit a szeretteinkre és önmagunkra odafigyelni. A 21. században, amikor már minden gombnyomásra működik, egy kattintással földrészeket átívelő kommunikációs csatornákat tudnak a gyerekek is megnyitni, átértelmeződik a várakozás fogalma. A mai világban semmire nem kell annyit várni, várakozni, mint száz évvel – vagy akár húsz évvel ezelőtt. A technikai vívmányok segítik az emberek mindennapjait, előremozdítják a gazdasági fejlődést, és ez így van rendjén. A mi feladatunk az, hogy ezekhez az új körülményekhez igazodva találjuk meg azokat a lehetőségeket, amelyek segítik a gyerekeket és családjaikat abban, hogy meglássák az ünnep tiszta fényét.

Józsai Családi Magazin: Melyek ezek a lehetőségek?

Danku Attila: Minden gyerek élvezi, amikor készíthet valamit, hiszen alkotni, valamilyen produktumot előállítani mindig jó érzéssel tölti el az embert. Pláne akkor, ha azt konkrét személynek, valamelyik családtagjának készíti. Adventi kézműves készülődéseinken nagy hangsúlyt fektetünk a ráhangolódásra, a családi kapcsolatok jelentőségének a kiemelésére. Nekem személy szerint is mindig melegséggel tölti el a szívemet, amikor látom, hogy a gyerekek a meggyújtott adventi gyertyák fényénél karácsonyi dalokat hallgatva milyen nagy odafigyeléssel és gonddal készítik el az ajándékaikat a szüleiknek, nagyszüleiknek, testvéreiknek. Ebbe a készülődésbe bevonjuk a nagycsoportos óvodásokat is, akiknek az iskolásaink szívesen segítenek. Mindemellett az idei évben egyes osztályokban megismertetjük a tanulóinkat a gyertyakészítés és a karácsonyi szappan előállításának a fortélyaival is. Azonban más módon is hozzájuthatnak a tanulóink azokhoz az ajándékokhoz, amivel szeretnének mosolyt varázsolni a szeretteik arcára szenteste.

Józsai Családi Magazin: Pénzen vásárolt ajándékokra gondol?

Danku Attila: Speciális pénzen, Lorántffy talléron! Nálunk az a szokás, hogy Advent idején a pedagógusaink a gyerekeket a szorgalmukért, jó magatartásukért vagy egyszerűen valamilyen jó cselekedeteikért, segítőkészségükért ezzel a fizetőeszközzel jutalmazzák meg. Négy hét alatt a legügyesebbek egész kis vagyont gyűjtögetnek össze a tallérokból, amit a téli szünet előtti utolsó napokban költhetnek el a karácsonyi bolhapiacon.

Józsai Családi Magazin: A karitatív tevékenységek is nagyobb szerepet kapnak ilyenkor az iskola életében?

Danku Attila: Természetesen, ahogyan sok debreceni iskolában, így nálunk is minden évben gyűjtést szervezünk a rászorulóknak. Meggyőződésem, hogy az ünnepek közeledtével az emberek döntő többségének nyitottabbá válik a szíve a szegény sorsú embertársaink megsegítését illetően. Mind a már ismert cipősdoboz, mind a kék vödör akciókhoz csatlakozunk, és évről – évre közös összefogással egy kicsit szebbé, vidámabbá varázsoljuk mások életét. A sok kicsi sokra megy elv itt nagyszerűen érvényesül, hiszen ha minden gyerek hoz valamit, akár egy tábla csokoládét, akár egy liter olajat, vagy bármilyen más tartós élelmiszert, akkor már jelentős mennyiség gyűlik össze, amit a civil szervezetek eljuttatnak azokhoz, akiknek nagy szüksége van rá. A fagyos téli napokon persze a négylábú és a tollas barátainkról sem feledkezünk meg, az „állatok karácsonyát” is megünnepeljük. A kültéri élő fenyőfáinkat Advent idején madárcsemege füzérrel díszítjük, valamint a menhelyes kutyáknak is küldünk élelmet, meleg takarót.

Józsai Családi Magazin: Szokás-e a gyerekek körében a diáktársakat meglepni az ünnepek közeledtével?

Danku Attila: A korábbi évek pozitív tapasztalatai miatt idén még több osztályunkban szokás az „Angyalkázás” decemberben. Ez azt jelenti, hogy a tanulók véletlenszerű sorsolás alapján megkapják egy osztálytársuk nevét, de azt titokban kell tartaniuk. Az év utolsó hónapjában a gyerekeknek a kihúzott társuknak kell észrevétlenül kedveskedniük. Ez megnyilvánulhat számtalan dologban, csak a fantázia szab neki határt. Egy zsebbe csempészett cukorkától az előzékenységen és a jó szón át a barátságos mosolyig széles a lehetőségek tárháza. A téli szünet előtt pedig meg kell a gyerekeknek nevezniük, hogy kire tippelnek, hogy ki volt az „ Angyalkájuk”. A nagy nevetések önfeledt élménye mellett az ilyen kedves játékok valódi közösségformáló hatásuk miatt fontosak.

Józsai Családi Magazin: Milyen adventi üzenetet fogalmazna meg Intézményvezető Úr a fiatal generációnak?

dankua_640_640

Danku Attila: Talán az a legfontosabb, hogy ne csak ebben az időszakban figyeljünk oda egymásra, hanem akkor is, amikor vége lesz az ünnepeknek. Ahogy a dal is mondja: „ Ha elmúlik karácsony, a szeretet lángja halványabban ég, de ha vigyázunk rá, nem alszik ki még… „ Kívánom, hogy mind az ifjabbak, mind az idősebbek tetteit a szeretet és az odafigyelés vezérelje a 2017-es esztendőben.