Az ügyvéd válaszol (8. rész)
Ezek alapján az emberi károkozás két csoportba sorolható: gondatlan, vagy szándékos. A károkozó, mindkét esetben polgári jogi és (esetlegesen) büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ezúttal a polgári jogi felelősséggel foglalkozunk.
Általános szabály: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Elsősorban a kár fogalmával kell tisztában lenni:
A kár lehet
- vagyoni:
ˇ A károsult vagyonában beállott értékcsökkenés
ˇ A károsultat ért elmaradt vagyoni előny (jövedelem, haszon, nyereség)
ˇ A károsultat ért a kárral kapcsolatos költségek
- nem vagyoni
A károsultnak összegszerűen kell meghatároznia a kárt, akár szakértő által meghatározva, akár számlával igazoltan, azaz tényszerűen bizonyítani kell a kár mértékét. A károsultnak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartása és a kár bekövetkezte között ok-okozati összefüggés áll fenn, ennek hiányában kártérítés nem kérhető. Ezt bizonyíthatja a károkozó elismerése, okirati és tanúbizonyítás.
A károkozásnak jogellenesnek kell lennie, azaz ha a károsult beleegyezésével történt a károkozás, vagy szükséghelyzetben, vagy jogos védelmi helyzetben, ezekben az esetekben a jogellenesség nem állapítható meg, azaz kártérítés sem követelhető. A károsult kötelezettsége is fontos: kárenyhítési kötelezettséggel tartozik, azaz mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kár mértéke minél kisebb legyen. Amennyiben a károsult is közrehatott a kár bekövetkeztében, úgy a kár teljes megtérítésére nem tarthat igényt. A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
Dr. Patakvölgyi Ügyvédi Iroda (Lukácsné Dr. Patakvölgyi Piroska )
Cím: Józsa, Barátság utca 3.
Telefon: 06-52/387-803
Mobil: 06-20/340-7411
Ügyfélfogadás: előzetes telefonos egyeztetés alapján
