Természetes gazdálkodás - természetes gondolkodás

Rózsa Péter biogazda tartott előadást február 21-én a Józsai Közösségi Házban.

Napjainkban sokat hallunk a biogazdálkodásról, organikus gazdálkodásról, de valójában ezek pontos mibenlétét nem sokan ismerik. A Józsai Kertbarát Kör a szakma egyik legismertebb képviselőjét, Rózsa Pétert, a virágoskúti biogazdaság tulajdonosát kérte fel, hogy avassa  be a hallgatóságot a biotermesztés világába, ismertesse a különböző biotechnikai eljárásokat, irányzatokat.

rzsa1_640

Az előadás első mondata sokkoló volt azok számára, akik valaha is próbálkoztak – akár egy zsebkendőnyi területen is – valamilyen haszonnövény termesztésével. Mindenki igyekszik megóvni a veteményét a káros betolakodóktól, és legyőzendő, megsemmisítendő ellenségként tekint a hatalmas rágókkal, szívókákkal felszerelt hadseregre, akik támadást indítanak a szépen sarjadó növénykék ellen. Ezzel szemben Rózsa Péter gazda azzal a kijelentéssel kezdte mondandóját, hogy a kártevőket nem kell irtani. Valójában kártevők nincsenek, mert amit mi kártevőnek minősítünk, az más élőlények számára létfontosságú táplálék vagy gazdaszervezet, ami a szaporodásukhoz nélkülözhetetlen.

A kártevőkkel kapcsolatos felfogás alapján tehetünk különbséget bio és bio között. Vannak olyan biogazdaságok, ahol továbbra is igyekszenek megszabadulni a kártevőktől, de elpusztításukhoz nem kémiai vegyszereket, hanem természetes anyagokat – ásványokat, növényfőzeteket – használnak. Rózsa Péter életrajzi vonatkozású, vidám történetekkel szemléltetve mutatta be, hogyan jutott el ettől a szemléletmódtól az organikus gazdálkodásig. Beszélt a természet, az élővilág egyensúlyáról, és az ember szerepéről ebben az egyensúlyban. Minden beavatkozás – akár vegyszerekkel, akár természetes anyagokkal történik –megsérti a természet rendjét, ami az egyensúly felbomlásához vezet. Ez nemcsak a kártevőnek vélt állatokra, hanem a gyomnövényekre is vonatkozik. Mindegyiknek helye van a táplálékláncban, helye van az élő kultúrában. Az organikus gazdálkodás nem egy új növénytermesztési technológia, hanem a természet törvényeit tiszteletben tartó, azokkal együttműködő biológiai rendszer fenntartása, egy életszemlélet, ami nemcsak minőségi élelmiszert jelent, hanem minőségi életet is.

A biogazda, aki már nemcsak növénytermesztéssel, hanem őshonos állatok tenyésztésével is foglalkozik, kiemelte a nevelés fontosságát. A fejlődést, a jövőt az szolgálná leginkább, ha a fiatalok megismerkednének  az organikus életszemlélettel, a sok tudományos ismeret helyett többet tanulnának a természet működési rendjéről, digitális eszközök használata helyett megismerkednének a földműveléssel, az állattenyésztéssel. Mára már bizonyított tény, hogy a tömegesen, nagyüzemi módszerekkel termelt élelmiszerek tápanyag- és vitamintartalma nagyon alacsony, a műtrágyázás miatt magas viszont a káliumtartalma, ami súlyos betegségekhez vezet. Átgondolandó, hogy érdemes-e „könnyű” munkával, az íróasztal mellett pénzt keresni, hogy azon egészségtelen élelmiszert vegyünk, vagy inkább adjuk fel a kényelmet, és magunk termeljük meg a házikertben a  zöldség- és gyümölcsféléket.

rzsa2_640

Szó volt még a téli zöldségfélékről is. A piacon kapható friss paradicsom, paprika, uborka helyett inkább a különböző tartósítási eljárásokkal készült befőtteket, savanyúságokat ajánlotta. A nyáron leszedett gyümölcsök, zöldségek természetes körülmények között érnek meg, sokkal több a tápanyag értékük. A mesterséges fénynél, fólia alatt és tápoldatban termelt zöldségek csak külalakjukban hasonlítanak az eredetihez, sem ízük, sem beltartalmi értékük nincs.

Az este fő tanulsága: a biotermesztés nagyon egyszerű, de nagyon nehéz. Egyszerűségét a természet önfenntartó rendje adja, nehézsége pedig abban áll, hogy a gondolkodásunkkal, tevékenységünkkel ráhangolódjunk erre a rendre, és ne megváltoztatni akarjuk azt. Az első lépések után magunk is tapasztaljuk majd, hogy a természetben semmi sem felesleges, mindennek megvan a maga  szerepe az egyensúly fenntartásában, és az embernek az a dolga, hogy megőrizze ezt az egyensúlyt.