"Nyissunk be a cselekvés ajtaján"

E szavakkal kezdte, és ugyanezekkel a szavakkal fejezte be a Józsai Turul Hagyományőrző és Kulturális Egyesület meghívott vendége Molnár V. József, Pünkösd szentsége című előadását.

img_5073_450

A Kárpát hazában Erdély az a hely, ahol a magyarság műveltségét, ősi tudását, a lehető legteljesebben meg tudta őrizni. Az 1568. évi tordai országgyűlés adta a világ első vallás türelmi rendeletét, és itt kötött alkotmányos szövetséget a magyar (és székely) a szász, és a román. Ebben az időben, a háromfelé szakadt hazában, éppen az önálló Erdély volt az a hely, ahol maradéktalanul magyar lehetett a magyar. A csíki székelyek, a moldvai csángók mára már több százezressé duzzadt serege minden évben elgyalogol Csíksomlyóra a csodatevő Szűzhöz, Boldogasszonyhoz, a ferences templom kegyszobrához, akit a gyimesi csángók Babba Máriának neveznek, csakúgy, mint a csíki székelyek.

img_5070_450

Elgyalogol, hogy hálát adjon, hogy lelke rendeződjék, hogy megerősödjék hitében, hogy az idegenné váló hazájában is magyar tudjon maradni. Gyimesben és Csíkban a Holdnak is Babba a neve, a Napbaöltözött Asszonyt, Máriát a Hold idézi meg, miképpen az Ő szent fiát, Jézust, a Nap "hozza el" minden hajnalon. E tájon sokan vélik úgy, hogy a keresztény embernek - Isten akaratából - részt kell vállalnia Krisztus áldozatában. Erről vall a csíksomlyói Jézus-hágó egyik stáció kövének szövege is: "Keresztviselő Krisztusom tanítsd meg székely népemet, hogy nagy lélekkel hordozza keresztjét." Itt napjainkban is tudják és élik, hogy újult élet csak áldozatból sarjad s szökkenhet az égre. Csíksomlyó Erdély magyar népének, s a moldvai csángóknak is a Teremtő adta biztonság.

img_5081_450

Csíksomlyó pünkösd ünneperejével, a ferences templom Babba Mária kegyszobrával a magyarokat hívja. A zarándoklatot a gyergyóalfalusiak vezetik. Gyalog jönnek ők is kereszt és zászlók alatt, a többség székely viseletben. Jönnek lovon is, miképpen a régiek. 1567-ben János Zsigmond a gyergyói és a csíki székelyeket erőszakkal unitáriussá akarta „téríteni', de a gyergyóalfalusi István pap sereggé szervezte a székelyeket, és legyőzték a létszámban és fegyverzetben erősebb ellenséget. Ettől a győzelemtől kezdve, Babba Mária pünkösdi ereje minden évben hívja a környék magyarjait.

A kegyszobor sok csodát tett már. Vakok látnak, bénák járnak, halálos betegek gyógyultak meg. A régi öregek szerint a kegyszobor minden veszély előtt könnyezett. (Legutoljára éppen 1920. június 4-én, a Trianoni diktátum életbelépésének napján). Hiába dúlt itt tatár, török, a szobor maradt. Az egyik legendában a tatár kán karddal vágott Mária arcába, amelyből vér serkent, mire a tatárok elmenekültek a környékről, és onnantól messzire elkerülték a templomot.

img_5085_450

A kommunista diktatúra is mindent megtett, hogy a kegyszobrot ne látogassa pünkösdkor senki sem. Hadgyakorlat címen katonák és szekusok szállták meg a környéket és zaklatták a zarándokokat. A zarándokok azonban tudták, hogy Asszonyuk velük van, jobbján István, balján pedig László, a magyarok két szent királya. És a szobor (a székelyekkel és a csángókkal együtt) még mindig a helyén van, de hol vannak már a tatárok, a törökök, hol vannak a Habsburgok és hol van Ceausescu?

 Gyimesben, a széphavasi kápolna romnál, (a hagyomány szerint itt találkoztak a moldvai csángók, s a csíki székelyek amikor a pünkösd búcsúra mentek) jelenleg a kápolna újjáépítése zajlik. A román hatóságok két évig nem voltak hajlandók az építési engedélyt megadni, de a kápolna építése így is elkezdődött. Mikor látták a hatalmas összefogást - azt megakadályozni nem tudván - megadták az engedélyt.

Ebből egy tanulságot mindenképp levonhatunk. Semmilyen hatóságtól nem fogadunk el parancsot. Csak azt, ami odafentről jön.

Nagy Zoltán