Lakóhelyünk-Józsa 37.: A szovjet típusú szocialista rendszer

A mai részben józsai építkezésekről, fejlesztésekről olvashatunk, illetve bepillanthatunk az 56-os forradalom józsai eseményeibe.

A tanácshatalom első éveiben jelentős építkezések kezdődtek községünkben. Társadalmi munkával megépült a felsőjózsai részen a községi kultúrotthon, 1955-ben befejezték az alsójózsai emeletes iskola és a tanári lakás építését. Tovább bővítették a villanyhálózatot, a volt főjegyzői lakásból orvosi rendelőt és lakást alakítottak ki. A Monostori-erdőben "a kormány beruházási politikájának következtében" nagyszabású építkezés kezdődött, s itt ("a vállalatnál") a község felnőtt dolgozóinak többsége munkát talált. A nagyszentgyörgyi major környékén egy hét utcából álló településrész (Kisházhely) alakult ki a h áborút követő években, az építkezésekhez a majorsági épületek bontása szolgáltatta az alapot.

Az 1956-os októberi forradalom kitörésének hírét a község lakosságának többsége nagy lelkesedéssel fogadta. Azoknál a családoknál, amelyeknél "világvevő" rádió volt, a szomszédok gyakran összejöttek, feszült figyelemmel hallgatták a nyugati adók híradását és élénk vitát folytattak az ország sorsáról, jövőjéről. Debrecenből egyetemista fiatalok érkeztek a faluba, akik több gyűlést tartottak a művelődési házban és az iskolákban. Megalakult a józsai Forradalmi Bizottmány is, de néhány üléstől eltekintve tényleges tevékenységet nem folytathatott, mert november elején a szovjet hadsereg egységei ismét megszállták Magyarországot. A hajdúhadházi országúton vonuló harckocsik dübörgését éjszakákon át hallani lehetett Józsán is. A falu fölött köröző repülőgépekből mázsaszámra szórták a "nyugalomra, békés építőmunkára" ösztönző röplapokat.

Olvassák el Buda Ferenc versét, amely a Csöndország című kötetben jelent meg 1991-ben! Buda Ferenc 1936-ban született Debrecenben. A második világháború legnehezebb heteit (Debrecen bombázása, az oroszok bevonulása) alsójózsai rokonainál töltötte. 1956 októberében az idegen megszállók ellen fellázadt egyetemisták egyik vezetője volt, s a Forradalom leverése után "a demokratikus államrend elleni izgatás vádjával" letartóztatták és egyévi börtönbüntetésre ítélték. (Verseit a rendszerváltásig Für Lajos őrizte.) Csöndország című kötetét a Forradalomban elesett hősöknek, a legyilkolt áldozatoknak, s a megtorlások során kivégzett, agyonkínzott vértanúknak ajánlotta. "Mindazoknak - írja a költő -, akik történelmünk tragikus fényű napjaiban s a ragyogásra rászakadó éjszakában helyettem is meghaltak."

FEKSZEM CSAK EGYMAGÁM

Jajgatva sír a szél
nyugalmát nem leli
ágak szikár hegyén
Október lángjai.

Szőlőszemek között
parányi pók lapul
holtában ím a lomb
repülni megtanul.

Ahány még fönnmarad
lehull mind reggelig
hulltukkal életem
tetézve megtelik.

Szemembe por szitál
talpamra sár tapad
fölszedni sem tudom
szétrongyolt sátramat.

Juhokkal sík mezőn
járnék én boldogan
vernék izzó vasat
ha adnál jó Uram.

Fekszem csak egymagám
aludni nem tudok
néznek rám szótlanul
elhamvadt csillagok.

Kitekintés:
1946-ban Debrecenben megny ílt az első népi kollégium, a Bartók Béla Kollégium.
1950-ben az egyetemen megkezdte munk áját az új természettudományi kar, 1952-ben minisztertanácsi rendelettel Kossuth Lajos Tudományegyetemre változtatták az intézmény nevét.
1956. október 23. Az egyetemisták szervezkedése mellett egyre nő a tüntetők száma a belvárosban. Az esti órákban a karhatalmisták rálőttek a Kossuth utcai tüntetőkre. Két ember meghalt, többen megsebesültek. November 4-én hajnali négy órakor a szovjet csapatok támadást indítottak és elfoglalták Debrecen fontos középületeit. A forradalom vezetőit letartóztatták.

k__peslap.jpg

/Józsai képeslap az 1960-as évekből: 1. a felsöjózsai iskola, 2. az alsójózsai emeletes iskola, 3. a községháza a nyárfasorral, 4. a felsöjózsai katolikus iskola és templom/

Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv)