Az ügyvéd válaszol - válás (5. rész)

A válással kapcsolatos cikksorozatunk utolsó részében a közös lakás használatával, a közös ingóságok megosztásával kapcsolatos információkat oszt meg Lukácsné dr. Patakvölgyi Piroska ügyvédnő olvasóinkkal.

v__l__s.jpg

Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt az utolsó közös lakás használata felől. A lakáshasználat során elsődlegesen a kiskorú gyermek lakáshasználatára van figyelemmel a bíróság.

Amennyiben az ingatlan műszaki beosztása lehetővé teszi, a bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg azonban lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének jogosultja. A lakás használati jog értéke a lakott lakás és a beköltözhető lakás forgalmi értékének különbsége, ebből az értékből a távozó házastárs arra a részére tarthat igényt, amely őt a lakásban maradó házastársra és a lakáshasználtra jogosult gyermekek számára tekintettel arányosan megilleti.

A lakáshasználati jog azonban nem illeti meg a felet, ha a lakást az életközösség megszakadásakor, a bírósági kereset benyújtása előtt a visszatérés szándéka nélkül végérvényesen elhagyta, vagy az ingatlant a felek értékesítették, illetve bérlakást mindketten elhagyták.

A közös megegyezéses váláshoz az utolsó közös lakás használatáról és a közösen szerzett ingóságokról is egyezséget kell a feleknek kötni. A közösen szerzett ingóságokról listát kell készíteni úgy, hogy meg kell jelölni az ingóságok mindkét fél által elfogadott értékét, illetve azt is, hogy melyik ingóság kihez kerül. Amennyiben egyik fél értékben többet kap, mint a másik, nyilatkozni kell az értékkülönbözet megtérítéséről is.

Ha a házasság felbontása nem közös megegyezéssel történik, a fenti két kérdésben a bíróság kizárólag erre irányuló kérelem esetén dönt.

k__kbox.jpg