Lakóhelyünk - Józsa 18.: Szentgyörgy földesura

Várday István (1425 körül-1471), Mátyás király főkancellárja, kalocsai bíboros érsek volt Szentgyörgy település földesura. A mai részben vele ismerkedhetünk meg, továbbra is prof. Lévai Béla tollából.

A középkori Szentgyörgyöt birtokló Várday család legmagasabb tisztségbe emelkedett tagja István volt, aki 1425 körül született Kisvárdán. Művelt ember volt, felsőfokú tanulmányait a krakkói egyetemen kezdte, majd Bécsben, aztán az olaszországi Ferrarában és Padovában folytatta. A padovai egyetemen szerzett doktori fokozatot 1450-ben. Mint jogi ügyekben jártas, latinul és más idegen nyelveken is beszélő ember hazatérte után egészen fiatalon fontos állami és egyházi méltóságokat töltött be. 1451-ben nagyváradi kanonok, 1454-ben egri prépost lett. Jártas volt a hadászatban is! Bonfmi, a híres történetíró írja róla, hogy Magyarország határait ügybuzgón védelmezte a törökökkel szemben.

V__rdayI.jpg
/Várday István/

1454-ben fontos állami ügyben Németországban járt, 1457-ben pedig 500 tagú lovagi küldöttséget vezetett a franciaországi Tours (ejtsd: túr) városba, hogy a sabariai (szombathelyi) születésű Szent Márton sírjánál tisztelegjen. Az eseménnyel kapcsolatos fényes ünnepségekről több francia krónika is megemlékezett.

Visszatekintés:

Tudja-e, hogy a bencés szerzetesek Géza fejedelem hívására a 990-es években telepedtek le hazánk területén? Első kolostoruk alapjait 996-ban rakták le a pannóniai Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. A 278 méter magas hegyre épített kolostor falai között működött az első magyar iskola, melynek alapítása óta éppen 1000 év telt el!

A franciaországi tisztelgő ünnepségre Várday István már kalocsai érsekként (az ország második legfontosabb egyházi méltósága) érkezett. Hazatérte után csupán néhány nap telt el, amikor az ország életében jelentős esemény történt: 1458. január 24-én Hunyadi Mátyást Magyarország királyává kiáltották ki.

Ugye emlékszünk még a korábbi részekből, hogy 1458-tól Szentgyörgy települést már oppidumként (mezővárosként) említik az oklevelek? És arra is ugye, hogy ugyanabban az évben országos vásárt tartottak Szentgyörgyön?

1464 elején Mátyás végrehajtotta az államügyeket intéző királyi hivatal (kancellária) reformját: egyesítette a titkos és főkancellár! tisztségeket és egyidejűleg két főpapot, Várday István kalocsai érseket és Vitéz János nagyváradi püspököt nevezte ki a kancellária élére. A király új aranypecsétet készíttetett, s a régi nagypecséttel együtt átadta Várday Istvánnak és Vitéz Jánosnak: az ő feladatuk lett a hivatalos okiratok, királyi diplomák megerősítése, a pecsét őrzése.

Minek köszönhette Várday István ezt a nagy megtiszteltetést, a király bizalmát? Nem másnak, mint tehetségének, felkészültségének, a király iránti hűségének és annak a kitartó diplomáciai küzdelemnek, amelynek eredményeként 1464. március 29-én - uralkodásának hatodik évében - végre Mátyás fejére került a magyar korona! Egy hónappal később, 1464. április 26-án Mátyás király hálája jeléül megerősítette azt a kiváltságlevelet, amelyet édesanyja, Szilágyi Erzsébet adott a szentgyörgyi lakosoknak, "mely által ezek a debreceni vám fizetése alól felmentettek."

Mátyás király az elkövetkező években kitartóan kérte a pápát, hogy Várday Istvánt nevezze ki bíborossá. (A bíboros a pápa után a legmagasabb méltóság a katolikus egyházban. Viselete a bíbor szövetből készült palást, a vörös kalap és a zafírgyűrű.) II. Pál pápa Várday István fő- és titkos királyi kancellárt és kalocsai érseket 1467. szeptember 18-án avatta bíborossá. Várday István további életéről keveset tudunk. 1471 januárjában halt meg, életének 46. évében. Nem lenne teljes a róla alkotott képünk, ha meg nem említenénk, milyen jelentős szerepe volt szülővárosának, Kisvárdának a fejlesztésében is. Több kiváltságlevelet adott a település lakosainak és az ő nevéhez fűződik a kisvárdai vár építése.

Kiegészítő adatok, érdekességek

1. A külföldön való tanulás nem csak napjainkban kerül nagyon sokba, nem volt olcsó mulatság a Hunyadiak korában sem! Mint a legtöbb diáknak, Várday Istvánnak is mindig kevés volt a pénze. Olyannyira, hogy egy időben már a bibliáját is elzálogosította a padovai zsidó kereskedőnél. Ment is a segélykérő levél Padovából Kisvárdára, de a küldönc szolgálataiért is kisebb vagyont kellett fizetnie: hat vaskos aranyat! Nővérének férje, Szakoly Péter nándorfehérvári kapitány segített rajta. Száz arany forintot küldött neki, hogy le tudja tenni a doktori vizsgát. István takarékosan élt, megmaradt pénzéből ajándékokat küldött édesanyjának és testvéreinek.

2. Kevés volt a pénze akkor is, amikor királyi titkos kancellár és kalocsai érsek lett. Hogyne lett volna kevés, amikor a török veszedelem elhárítására várakat építtetett: egyet Bács megyében, a másikat meg Kisvárdán! Római katolikus pap lévén nem házasodhatott meg, nem volt sem felesége, sem gyermeke. Unokatestvére, Várday Miklós Szabolcs megyei ispán gyermekeit támogatta, taníttatta. Miklós halála után István sok levelet írt, okos tanácsokat adott a gyermekek édesanyjának, Perényi Katalin grófnőnek, aki hosszú éveken át a Szentgyörgy melletti Monostoron lakott. A "monostori kastély" volt kedvelt lakhelye, amíg a kisvárdai vár épült. Várday István nagyon szerette és tisztelte ezt a rokonát, mindent megtett a gyermekeiért. Mátyást Ferrarába küldte tanulni, aki 24 évesen Bosznia választott püspöke lett, de 27 évesen már meghalt. Várday Simon német egyetemen végezte tanulmányait. 1476-ban Szabács viadalánál a török elleni harcban halt hősi halált egészen fiatalon. Miklós és Aladár nevéhez nem fűződnek hőstettek, egy levél miatt mégis beírták nevüket a magyar művelődéstörténetébe. 1486-ban Aladár levelet írt Visegrádról testvérének, Miklósnak, s ezt az írást azóta mint féltett kincset őrzik (jelenleg az Országos Levéltárban): ez a legrégibb elküldött magyar nyelvű levél, korábban mindenki latinul levelezett Magyarországon.

Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv)