Köztünk élnek - Dr. Kátai János

Józsa lakossága folyamatosan növekszik. Ennek is köszönhetően egyre több olyan ember él itt, akik munkájukkal, sporteredményeikkel, példamutató magatartásukkal mindannyiunk elé követendő példát állítanak. Ezúttal Dr. Kátai Jánossal beszélgettünk, akinek tudományos munkásságát nem csak itthon, de külföldön is ismerik, elismerik.

Bemutatná néhány mondatban azt a rengeteg dolgot, amivel foglalkozik?

Dr. Kátai János: Itt az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, az Agrokémiai és Talajtani Intézet intézetvezetője és professzora vagyok. A Kar vezetése, a Kar oktatási, kutatási tevékenységének irányítása az egyik fő feladataim, de munkám nagyon sokrétű. Fontosnak tartom a hazai és nemzetközi intézményekkel való kapcsolattartást, emellett természetesen oktatok, kutatok, ahogy az elvárható tőlem egyetemi tanárként. Szűkebben vett oktatási területem: a talajtan, a talaj-mikrobiológia, a talajökológia, a termőhelyismeret, az alkalmazott talajtan. A kutatási témáim egyike a különböző agrotechnikai eljárások, - többek között - a különféle tápanyag-utánpótlási lehetőségek: műtrágyák, komposztok, szerves trágyák talajra gyakorolt hatásának tanulmányozása. Az általam vezetett Intézetben kutatjuk, hogy milyen agrotechnikai eljárásokkal lehet a talaj termékenységét megőrizni, lehetőleg környezetkímélő módon.

cikkhez_1.jpg

Rengeteg kitüntető cím és magas színvonalú kutatási eredmény tulajdonosa. Van-e olyan, amit ki lehetne ezek közül emelni, amire különösen büszke?

Dr. Kátai János: Nagyon szeretek az egyetemen dolgozni. Oktatói tevékenységem egyik nagy elismerésének tekintem, hogy az elmúlt években több alkalommal kaptam meghívást a bécsi, a nagyváradi, a zágrábi egyetemekre, ahol angol nyelven tarthattam előadásokat, néhány héten keresztül.

A Konferenciák közül a 2002-től indult és évenként ismétlődő Alpok-Adria sorozatot emelném ki, ahol szlovák, román, szlovén, magyar, horvát osztrák talajtanosok, növénytermesztők, ökológusok, talajművelők vesznek részt és vitatják meg a szakterületek aktuális kérdéseit.

Büszke vagyok azokra a sikeres nemzetközi pályázatokra, amelyeket az ukrán, a román, a görög és a japán kollegákkal együtt valósítottunk, illetve valósítunk meg. Ezekből az együttműködésekből nagyon sokat tanultunk és tanulunk. Ezek a közös kutatások, jó lehetőséget kínálnak az együtt gondolkodásra és közös, új tudományos eredmények eléréséhez.

Mióta él Józsán?

Dr. Kátai János: 2003 óta élünk itt, családommal.

Miért választották településünket?

Dr. Kátai János: Tudatosan választottuk Józsát. Egyrészt közel van munkahelyünkhöz, másrészt lakhelyünket kellemes környezetnek és élhető helynek tartjuk. Józsa nekünk nagyon jó hátteret biztosít a feltöltődéshez, a pihenéshez. Minden nap úgy megyek haza, mintha egy nyaralóba mennék. Jó érzés reggelente az ablakon beköszönő napsugarakra, a beáramló friss levegőre és a végtelen csendre ébredni. Fontos szempont volt természetesen, hogy lehetőség legyen egy kis kertészkedésre is.

Családommal nagyon szeretünk itt élni. 2003 óta is rengeteget változott, fejlődött Józsa. Ezek a nagyberuházások, amelyek kiköltözésünk óta valósultak meg, még kényelmesebbé tették életünket. Nagyon színvonalas bevásárló központ lett a Józsapark, ezen kívül nagy előnye, hogy minden megtalálható egy helyen.

Nagyon örülök a Tócó ér környékén történő változásoknak is. Abban bízom, hogy ez a projekt tovább folytatódik. Örülnék neki, ha lenne majd ott egy olyan kis tanösvény, ahol kulturált körülmények között lehetne sétálni, kutyát sétáltatni. Ez egy újabb lehetőség és példa lenne az ember és természet közeli környezetének kapcsolatára. Hiszen én úgy gondolom, hogy a szellemi munka mellett nagyon fontos az is, hogy az ember rendszeres testmozgást végezzen, fizikailag is minél tovább aktív maradjon.

Van-e valami olyan dolog, amire szakterületéből adódóan szívesen felhívná a józsaiak figyelmét?

Dr. Kátai János: Az elmúlt évtizedekben főként a műtrágyázás volt a talajok tápanyag-utánpótlásának egyik formája, ha a talaj termőképességét javítani akartuk. Már régóta tudjuk, hogy milyen jól hasznosítható a komposzt. A háztartásban és a kertekben termelődő szerves hulladékot nem kellene a kukába dobni, hanem hasznos, környezetkímélő komposztot készíthetünk belőle, amit mind a konyhakertben, de akár a pázsitunk szépségének megőrzésére érdekében fel tudunk használni. A komposzt készítés feltételeit mindenki meg tudja teremteni saját kertjében, kis időráfordítással.

Köszönjük a beszélgetést és további sok sikert kívánunk!